A nagytakarítás egyik tradicionális időszaka az ősz vége, tél eleje.

Biztos Te is észrevetted, hogy milyen jó hatással tud lenni a lelkiállapotunkra egy alapos selejtezés, akár a ruhák között, akár az éléskamrában teszünk rendet.

Miért lenne ez másképp akkor, ha nem a fizikai, hanem a lelki környezetünkben keressük meg és távolítjuk el az oda nem illő dolgokat? Egyáltalán milyen dolgok lehetnek bennünk, amik nem odavalók?

Elsősorban a minket nyomasztó gondolatok, amiknek nagy része múltbéli rossz emlék. Olyan, ami már régen történt és nem felejtettük el, illetve olyan is előfordulhat, hogy magára az eseményre már nem emlékszünk, mégis valamilyen nyomot hagyott bennünk. Ami biztos, hogy ezek a régen meglévő negatív gondolatok nem szolgálnak minket, sőt bizonyos esetekben az önbizalmunkra is károsan hathatnak, hiszen miattuk folyamatosan és egyre jobban kezdjük el magunkat megkérdőjelezni.

Jó hír, hogy tudsz változtatni!

Hogy hogyan?

Ugyanúgy, mint az otthonunkban, az elménk esetében is van egy olyan szint, ami még nem a takarításról szól, hanem a megelőzésről. Van lehetőségünk arra, hogy ne engedjünk nem minket szolgáló, esetleg ránk kifejezetten mérgező hatással lévő gondolatokat sokáig a fejünkben időzni. Annyit kell tennünk, hogy ha jön a rossz élmény, felismerjük, és igyekszünk azt a helyén kezelni. Már azzal is rengeteget teszel magadért, ha észreveszed, hogy valami olyanról van szó, ami nem szolgál Téged. A legideálisabb, ha rögtön akkor, amikor jelentkezik. Ehhez az szükséges, hogy tudatosan legyél jelen a saját életedben és ne csak a környezetedre koncentrálj, hanem arra is, a történések milyen válaszokat és érzéseket váltanak ki belőled. Ha nyakon tudod csípni a negatív gondolatot, amikor elkezd belopakodni az elmédbe, egyszerűen vizsgád meg, vajon rólad szól-e ez a helyzet. Ha nem, engedd el!

Hogy kicsit érthetőbb legyen, hozok egy példát. Tegyük fel, a munkatársadnak rossz kedve van és rendkívül mogorván beszél veled. Még be is szól, hogy minek kellett ma piros felsőt felvenned, mikor utálja ezt a színt és különbenis idegesíted. Ez neked rosszul esik és elkezded magadban keresni a hibát. Itt már el is lehet kapni, és ha a dolgok mögé nézel kicsit, láthatod, hogy ezzel bizony Neked semmi dolgod. Úgyhogy suhanhat is tovább saját magad ostorozása. Egyszerűnek tűnik, ugye? Valóban, leírni és elmondani az. Ahhoz, hogy meg is tudd tenni, nagyfokú tudatosság, önismeret és érzelmi intelligencia szükséges.

Ezzel a technikával ugyan megakadályozzuk, hogy bennünk maradjon a negatív hatás, amit okozott a helyzet, de mi vannak olyan dolgok is, amik már benn vannak az elménkben, és szeretnénk, ha kikerülnének onnan.

Leggyakrabban az okoz mély nyomokat, ha megbántottak, vagy Te bántottál meg valakit, dolgok, amiket nem tettél meg, illetve a mindennapok során keletkező automatikus negatív gondolatok.

Ezekkel kapcsolatban azt tudom javasolni, hogy töprengj el azon, vajon van-e még ennek jelentősége az életedben, vagy ha frissebb a dolog, lesz-e még jelentősége egy-két hónap vagy pár év után. Ha nem, engedd el! Ha úgy véled, lesz jelentősége, de nincs ráhatásod, szintén azt mondom, ne foglalkozz vele a kelletténél többet.

Újra itt vagyunk az elengedésnél, ami az egész folyamatban a legnehezebb. Mégis hogyan tedd meg, ha nagyon makacsul ragaszkodik?

Ugye feltűnt, hogy nem arról beszélek, egyáltalán ne érezd magad rosszul?

Igenis, engedd meg magadnak a nehéz érzelmeket, éld meg mindegyiket, hiszen nagy szerepük van mindannyiunk életében! De ne hagyd, hogy ott maradjanak és foglalják a helyet valami más elől, ami boldogságot, örömet vagy elégedettséget hoz!

Az alábbi példák közül, valakinek az egyik válik be, valakinek a másik, esetleg helyzettől függően is váltakozhat, éppen melyik hasznos. Bátran kísérletezz, ötvözd a technikákat vagy találj ki saját módszereteket!

Írjd le!

Írhatsz listát, akár azzal a szándékkal is, hogy majd később foglalkozol az adott dologgal. Addig tárold máshol, ne foglaljon felesleges helye!. Jó lehet még a napló-, vagy levélírás is. Levelet küldhetsz például annak, aki megbántott, hogy kifejtsd neki, mit okozott benned, de írhatsz a múltbeli vagy jövőbeli önmagadnak is. Ezeket a leveleket elrakhatod későbbre, vagy akár meg is semmisítheted (például elégedheted). Akár napló vagy regény is készülhet ezekből az emlékekből.

Beszéld ki!

Baráttal, barátnővel, anyukáddal, vagy magaddal a tükör előtt állva. Esetleg vedd fel diktafonra.

Játszd el!

Bábozz, játssz szerepjátékot, amelyiket szeretnéd. Ezek a módszerek gyerekeknél is könnyen bevethetőek.

Mozogd ki magadból!

Tánccal vagy sporttal. A stressz levezetésének is kitűnő módja.

Legyél kreatív; rajzold le, fesd meg.

Vizualizáld!

Én nagyon szeretem például a rossz emlékemet feltenni a vonatra, és sose veszek neki retúrjegyet. Viszont integetni nagyon lelkesen szoktam. De beleteheted egy szemeteszsákba és kidobhatod a kukába is, vagy egy kincsesládába zárhatod, amit bedobsz az óceánba… stb. Szintén nagyon jó módszer lehet kisebb gyerekeknél is.

Javaslom, hogy a legegyszerűbb dologgal kezd és úgy haladj a nehezebbek felé. Bátran építsd be ezeket a napi, heti vagy havi rutinodba, ha jól esik.

Fontosnak tartom, hogy tudd, magunkkal törődni soha nem egyszerű, sőt, néha kifejezetten nehéz. Ha úgy érzed, nem tudsz vagy nem akarsz egyedül nekiállni ennek a takarításnak, esetleg elakadtál, bátran kérj segítséget szakembertől!

Ha szeretnéd, hogy life coachként támogassalak ebben, bátran kérj időpontot az előzetes konzultációra!

Szeretettel:

Niki